Te elég idős vagy már a derékfájáshoz?

A hátfájás milliók életét keseríti meg világszerte. Van megoldás: Alexander-technika.

 

A közelmúltban csíptem el egy rövidke párbeszédet:

- Mostanában sokszor kínoz a derékfájás – mondta a húszas évei elején járó, sportos, első pillantásra egészséges életmódot folytató fiatalember.
– Érdekes, pedig a te korodban még nem kellene – hangzott az atyai válasz.

Nos, szerinted mi a megfelelő kor erre? Mikortól „kellene” fájnia?

Miért gondoljuk, hogy a derékfájás előbb-utóbb az életünk természetes velejárója?

Pusztán azért, mert sokan élnek így?
Az nem normális, ha valakinek 20 évesen fáj a dereka, de ha 45-55-65 évesen, az már igen? Hogy is van ez?
Nem szeretném kétségbevonni a természetes elhasználódás jelenségét, de a mértékét annál inkább!

Az emberi test az életkor előrehaladtával veszít rugalmasságából, regenerációs képességéből, hiszen megváltoznak az anyagcsere folyamatok.
Az elhasználódás mértékére viszont igen nagy hatással vagyunk mi magunk.

Gondoljunk bele:
Minden megvásárolt használati eszközünkről tudjuk, hogy élettartama alapvetően két dologtól függ:
1. Gyártási minőség: azaz milyen minőségű anyagokból készült – így vettük a boltban, nem tudunk rajta változtatni.
2. Hogyan és mennyit használjuk, fordítunk-e időt és energiát a karbantartására – ezért mi vagyunk a felelősek.

Ha nem rendeltetésszerűen használunk egy eszközt, miért csodálkozunk, hogy tönkremegy?

Szerinted a jó közérzet vagy a derékfájás is csak a génállománytól függ?

Sokan azt állítják, nem tehetnek róla, hogy hát- vagy térdfájósak, esetleg időnként derékfájás kínozza őket, hiszen ezt örökölték. Számukra jó hírem van.

A példa kedvéért legyen az előbb említett gyártási minőség az öröklött génállományunk, amit készen kaptunk, ezzel születtünk. Tegyük fel, hogy ezen nem tudunk változtatni. (Ma már tudjuk, hogy ez sem ilyen egyszerű, mert az egészséges életmód elképesztő módon befolyásolhatja a génkészletünk kifejeződését. Ezt vizsgálja az epigenetika tudományága.)

Azt, hogy a „készen kapott anyag” – azaz mi magunk – meddig működik kifogástalanul, nagyban meghatározza, HOGYAN használjuk testünket.

Ha nem rendeltetésszerűen irányítod a szervezeted működését – vagyis használod az izmaidat, ízületeidet, a gerincedet –, miért csodálkozol, hogy „idő előtt” elér a derékfájás?

Ez az irányítási folyamat még teljesen rendben van, amikor egészségesen megszületünk. A problémák gyakran a környezeti tényezők hatására kezdődnek, a bennünket érő ingerekre adott válaszként, sokszor stresszreakcióként.

Például:

Láttál már kisgyermeket, aki az osztályterembe lépve lehajtott fejjel, felhúzott vállakkal, púpos háttal kezdett járni?
Valószínűleg nem érzi jól magát az adott helyzetben, az adott pillanatban. Ez a lelkiállapot a fizikai mozdulataiban is megjelenik.
Ez egy természetes védelmi reakció, mely általában ahogy jön, úgy megy.
Megeshet azonban, hogy a jelenség (a vállak felhúzása, a mellkas bezárása) a kiváltó helyzet elmúlta után is megmarad és állandósul.
Egy fiatal szervezet sok mindent tolerál, mégsem meglepő, ha néhány év vagy évtized elmúltával nyak- és vállfájdalmak, a karok zsibbadása, derékfájás jelentkezik. A folyamatosan túlzott feszítés miatt az anyagcsere nem megfelelő, a vér- és oxigénellátás nem kielégítő. Ennek egyik jele a fájdalom. Ez az állapot hosszú távon ízületi kopáshoz, krónikus gyulladáshoz, akár a csigolyák korai meszesedéséhez is vezethet. (A meszesedés korunk előrehaladtával mindenkinél jelentkezik, mértéke azonban igen eltérő lehet.)

A példával arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem törvényszerű, hogy ez így legyen. Minden egyes esetben tehetünk egészségünkért, akármilyen életkorban járunk.

Az Alexander-technika segítségével megtanulhatod felfedezni és elhagyni kényszertartásaidat, melyek akadályoznak és kellemetlenséget okozhatnak akár most is, miközben e sorokat olvasod a számítógép előtt.

Az Alexander-technika jellemzője, hogy szó szerint bárhol, bármikor használhatod.

 

Talán most neked is ez jár a fejedben:
Persze-persze, de ennek az elsajátítása időt és energiát igényel. Megéri ez nekem?
Erre Alexander, az Alexander-technika kifejlesztője ezt mondta: minden idő, amit arra fordítunk, hogy a felesleges és káros tevékenységeinktől megszabaduljunk, egyenesen időmegtakarítás és spórolás.

 

Szeretnél többet is megtudni az Alexander-technika elsajátításáról?