Sziasztok, kedves érdeklődők!

Kezdeném azzal, hogy nem túl sokat tudtam az Alexander-technikáról, de mindenképpen érdekelt, hogy mi ez. Munkámból kifolyólag sajnos elég sokat ülök és meggyőződésem, hogy nem a legjobb a testtartásom. Mellette sportolok is, de 35 környékén már a térd sem a régi foci közben, úgy gondoltam volna min változtatni.

Attilát már régóta ismerem, de soha nem láttam Alexander-oktatás közben. Korábbi munkáit ismertem, ezért is akartam az első órát tőle meghallgatni. Mi egyszerre ketten mentünk a párommal, mi akartuk így, mert pici gyerkőc mellett csak most értünk rá munka után. 

Egy nagyon világos, tiszta szobába érkeztünk, pár széken, tükrön, egy kényelmes kanapén kívül csak Samu, az életnagyságú csontváz volt a helyiségben. Hatalmas ablak, erkéllyel, gyönyörű kilátás a Felső Tisza-partra és a Tiszára. Nagyon pihentető volt. Attilából pedig áradt a nyugalom. Szimpatikus, türelmes, bármit lehet kérdezni, mindent elmond, elmagyaráz, amit szeretnénk. Már ott éreztem, hogy jó kezekben vagyunk, s ebből a szobából nem ugyanúgy fogok kimenni, mint ahogyan bejöttem.

Kérdezte, hogy van-e valami problémánk, hát, térd, vállfájás. Nem vagyunk ‘annyira’ öregek, de kinek ne lenne… Úgyhogy közösen szemügyre vettük a testtartásunkban megjelenő szokásainkat, ülés, állás közben, mi az, amit lehetne másként is tenni.

Igazából elmehettünk volna egy-egy fél órás masszázsra is, az is nagyon pihentető, jóleső kikapcsolódás. De picit úgy vagyok ezzel, mint a túlsúlyossággal. El lehet kezdeni fogyókúrázni ilyen-olyan sikerekkel, kudarcokkal. Vagy ott van a B megoldás, mondjuk egy életmódváltás. Ugyanúgy eszünk, éljük a mindennapokat, csak tudatosan! Jobb minőségű ételekkel, több gyümölccsel, zöldséggel, picit odafigyelve jobban megválogatva étkeinket, kipróbálni mást is, nyitottnak lenni az egészséges életmódra. Talán ehhez hasonlítanám az Alexander-technika lényegét is – magamban.

Nem tudom leírni a másfél óra tartalmát, ehhez el kell menni, meg kell tapasztalni egy tanórát és Attila készségesen mindent el fog mondani, meg fog mutatni.

Tényleg igaz, amit említett a foglalkozás elején: ha egyszer elmész egy ilyen órára, meg fog változni az életed. És így történt. Lehet, hogy nem tudsz egyfolytában arra gondolni, hogyan ülsz éppen, milyen a testtartásod, hogyan állsz, jársz, miért nem lazulsz el, de igenis eszedbe fog jutni! Alkalomadtán rádöbbensz, hogy a csudába, már megint követem a régóta rosszul berögződött mozdulatsorozatokat, miközben lehetne ezt sokkal könnyebben.
Talán ezért érdemes elmenni egy 10-20 alkalmas oktatásra, hogy minél jobban tudatosuljon bennünk, hogy mennyivel pihentetőbben, egyszerűbben használhatnánk az izmainkat és egész szervezetünket.
Mi 4 napja voltunk, de most, hogy újra felidézem a csütörtököt, már el is mosolyodtam magamban. :) Már megint nem úgy ülök, be van feszülve néhány izmom, aminek nem kellene. Mit tehetek? Azonnal semmit, ez a stop. Elengedem az érzést és próbálok odafigyelni, használom a megakadályozást és az irányokat. Újra és újra.

Köszönjük az élményt, Attila!

További sikeres munkát kívánunk!

Kriszta és Imi