Frederick Matthias Alexander élete
Frederick Matthias Alexander 1869-ben született az Ausztráliához tartozó Tasmania szigetén, egy mindössze 150 fős faluban. Szegény családban ugyan, de szoros családi kötelékben nevelkedett.
Korán érdekelni kezdte a színjátszás, az előadóművészet. Ausztráliába költözve szép karrier elé nézett, azonban egyre gyakrabban adódtak problémái a hangjával. Amint színpadra lépett, néhány perc alatt berekedt. Számos orvost keresett fel problémájával, de semmilyen rendellenességet nem találtak. Azt tanácsolták neki, pihentesse hangszálait az előadások között. Ilyenkor néhány hét alatt elmúltak a tünetek, viszont amint újra munkába állt, azonnal előjöttek.
F. M. ekkor elhatározta, maga jár utána, mi történik a testében. Logikusan arra gondolt, hogy ha szervi elváltozás nincs, akkor valószínűleg ő tesz valamit, ami a problémákat kiváltja. Lakása egyik szobáját körberakta tükrökkel és figyelni kezdte önmagát szavalás közben.
Hamarosan rájött, hogy nagy igyekezetében fejét hátraszegi, nyakát és testét mintegy íjként megfeszítve szónokol. Ennek ezidáig nem volt tudatában.
Hangképző- és beszédtanárokhoz fordult segítségért, és közben folyamatosan figyelte önmaga legapróbb rezdüléseit is a tükörben.
Felismerte, hogy a probléma gyökere reakcióiban, viselkedésében keresendő. Hogy ezt a kiváltó okot elkerülje, meg kell változtatnia viselkedését. Másszóval meg kell akadályoznia, hogy régi megszokásai erőt vegyenek rajta szavalás közben. Ez pedig nem csak a hangjáról, hanem egész szervezete összehangolt működéséről szól.
Itt kezdődött az Alexander-technika története.
F. M. csaknem 10 év alatt – testvérével, Albert Redden-nel közösen – hosszú és kitatrtó munkával kidolgozta a megoldáshoz vezető utat, és megalkotott egy tanítható módszert, így tudása átadhatóvá vált. Ezidő alatt szerzett tapasztalatai azt bizonyították, hogy módszerétől általános teljesítménye és koordinációja is javult, összességében is jobb előadóvá vált. Ennek kapcsán színész kollégái sorban jelentkeztek hozzá, F. M. pedig nagy sikerrel oktatta módszerét.
Érdekesség, hogy nem ő nevezte el Alexander-technikának, ő maga egyszerűen csak “munkaként” emlegette.
Az Alexander-fivérek nevét és hírét egyre többen megismerték, ekkoriban már orvosok is küldtek hozzájuk pácienseket.
F. M. néhány év múlva meghívást kapott Angliába, ahol megnyitotta saját stúdióját és tanárképző iskoláját. A szellemi élet nagyjai, írók, tanárok, orvosok, politikusok maguk is tapasztalták a módszer jótékony hatásait, és segítették Alexandert munkája népeszerűsítésében.
A második világháború alatt az Egyesült Államokban élt és dolgozott, majd visszaköltözött Londonba, ahol haláláig, 1955-ig töretlen sikerrel oktatta módszerét.
Élete során 4 könyvet írt az ember működéséről és forradalmian új nevelési módszeréről, melyek mind elnyerték a kor nagy gondolkodóinak szimpátiáját. Oktatási szakemberek, filozófusok, orvosok és antropológusok sora támogatta őt és munkásságát.